Híreink
Fel, fel, Felvidék! – Határtalanul 2026
Az utazás előtti hetekben készülődni kezdtünk az előttünk álló útra. Osztályfőnöki órán a Barangoló Okosdoboz alkalmazás segítségével megismerkedtünk kirándulásunk nevezetes helyszíneivel, a vadregényes felvidéki táj élővilágával. Történelemórán pedig elkészítettük a ránk váró városok térképét.


A nagy kaland vasárnap hajnalban vette kezdetét, csapatunk az iskola előtt gyülekezett, és onnan indult el a több mint 500 km-es útra, amelynek első állomása a betléri Andrássy-kastély volt. Itt betekintést nyerhettünk az arisztokraták mindennapjaiba, végigjártuk a család tulajdonát képező gyűjteményeket. Láttunk 3000 éves múmiát és afrikai vadásztrófeákat. Érdekes információkat tudtunk meg az Andrássy-család személyes történetéről és az országunk történelmében játszott szerepéről.


Betlérről Rozsnyóba, a bányászok városába mentünk, és körbejártuk a főteret. Idegenvezetőnk megismertetett minket a bányászok viszontagságos életével. Utazás közben meghallgattuk a bányászindulót is, majd megpillantottuk Krasznahorka büszke várát.
Elérve szállásunkat, Várhosszúrétet, maradt még időnk megismerkedni a környékkel. Megmásztuk a szomszédos dombot, és az erdőben túrázva megtaláltuk a következő reggel ideális futóútvonalát, valamint megcsodáltuk a fentről nyíló kilátást.
A következő nap kora reggeli edzéssel indult: a vállalkozó szelleműek Kristóf bácsival futni indultak az előző nap felfedezett erdei ösvényen.
.jpg)

A hivatalos programot hosszú utazás nyitotta: Kassára tartottunk, ahol rövid városnézést követően beléptünk a II. Rákóczi Ferenc tiszteletére megépített házba, amely a száműzetésbe vonult fejdelem rodostói otthonát mintázza.

A házból a kassai Szent Erzsébet-dómhoz sétáltunk, ahol felkerestük a kriptát, Rákóczi nyughelyét. Diákjaink tiszteletadásként elszavalták a Himnusz első két versszakát. Ezt követően lehetőséget kaptak, hogy kicsit önállóan is felfedezhessék a környéket.

Miután újra összegyűltünk, továbbutaztunk Szepes várához, amiről megtudtuk, hogy Közép-Európa legnagyobb középkori vára.
A nap végén még egy városnézés várt ránk: Lőcse városába látogattunk, ahol akármerre jártunk – előbb a Szent Jakab-dómban, majd a városházán –, felbukkant a lőcsei fehér asszony alakja.
A harmadik napon a csapat biztonsága érdekében változtattunk az előzetesen egyeztetett programon. Mivel a szél és az utak jegesedése miatt kockázatos lett volna nekiindulnunk a Magas-Tátrának, előrehoztuk a pelsőci iskolalátogatást. Tanulóink nemcsak a település történetével ismerkedhettek meg az igazgatónő jóvoltából, hanem a kilencedik évfolyam diákjaival is, akiknek jó hangulatú beszélgetést követően átadták az általuk készített ajándékcsomagokat, benne mindenféle magyar finomsággal. A lányok bekukkantottak az elsősök testnevelésórájára is, ahol együtt kidobóztak a kicsikkel.



A következő állomás a Domica-barlang volt – a Szlovák-karszt Nemzeti Park leghosszabb barlangja –, ahol leereszkedtünk a föld mélyébe, hogy megcsodáljuk a cseppkőképződményeket.


Várhosszúrétre visszatérve felkerestük a helyi harangöntő mestert, Slíz Róbertet, aki spanyol és holland mesterektől tanult, és szívesen elmagyarázta nekünk is a harangöntés csínját-bínját.


A napot az est leszálltával vidám hangulatú szalonnasütés zárta, amire a lányok a szalonna szeletelésével, a fiúk tűzifa és nyársak gyűjtésével készültek.
A negyedik nap reggelén elhagytuk a Jozefina Panziót, és hosszú utazásra indultunk a főváros, Pozsony felé. Sétáltunk egy keveset a várban – királyaink lakhelyén –, majd bejártuk a város történelmi központját, és felidéztük Pozsony magyar történelemben játszott szerepét. Láttuk az alsó és felső tábla egykori épületét, a Szent Márton-dómot – ahol az uralkodóinkat koronázták –, a Mihály-kaput, a régi városfal egyetlen megmaradt kapuját, a Grassalkovich-palotát, amely ma Szlovákia elnöki palotája, és közben hallhattunk számos izgalmas történetet és legendát a város múltjából. Például azt, hogyan támogatta Pozsony Liszt Ferencet, vagy hogyan került Bartók Béla Budapestre, és miért kísért egy női szellem a Mihály-kapu erkélyén. A programot némi szabadidő zárta, amikor a tanulók maguk barangolhattak egy keveset a főtér környékén.

.jpg)

A hazaút szinte elrepült. Mindannyian élményekkel és emlékekkel gazdagon tértünk haza a Felvidékről.





































