A csodás tőzikeszőnyeges Dobogó

Kora ősszel kigondoltam, hogy az elsőseimmel majd nekivágunk a hosszú útnak. Nem engedtem, hogy valaki is kedvemet szegje. Az időjárás is az időponthoz közeledve elbizonytalanított, az a sok nehéz hó, ami az elmúlt héten leesett, nem csak nekem adta fel a leckét, de még az erdő gyönyörű „szőnyegének” is. A Rába és a Pinka folyók vonalát követve, azok töltésén közelítettük meg a horvátnádaljai Dobogó-erdőben található tőzikést. A gyerekeknek a hosszú út során volt lehetőségük énekelni, beszélgetni, csillogó kavicsokat gyűjteni. Megfigyelhettük az egyéb csodás, színes pompában nyíló tavaszi virágokat is. Pár percig csukott szemmel, csendesen állva – ha nehezen is- beszippantottuk az erdő illatát, hallgattuk a madarak csicsergéseit. Kellemesen elfáradva, élményekben gazdagon tértünk vissza az iskolába.
Köszönöm a kollégáknak: Kohl Gábornénak és Zubrits Ildikónak a kíséretet, a szülők megerősítését és az 1. a osztály tanulóinak lelkesedését és kitartását.  
Horváth Ibolya, osztályfőnök